Orgonakoncert a református templomban

Műsor

Jaques Boyvin (1649-1706): Első tónusú szvit az 1. Orgonakönyvből

Jaques Boyvin a francia barokk orgonazene nagyszerű képviselője. 2 orgonakönyve a 8 egyházi tónusban írt szvitek gyűjteménye. A felhangzó első tónusú szvit gazdagon kolorált tételek sorozata, melyben az orgonista bemutathatja hangszerének legkülönfélébb hangszín összeállításait.

Eustache de Caurroy (1549-1609): Variációk az “Une jeune fillette” dallamára

Az “Une jeune fillette” a francia reneszánsz egyik legkedveltebb dallama, melyből több hangszeres feldolgozás is született. Egyik legkorábbi ezek közül Caurroy hangszerelése, aki 6 fantáziát komponált e gyönyörű melódiára. Ebből most 3-at fogunk hallani, a tételek között pedig az eredeti francia dalt énekli Ducza Nóra énekesnő.

J.S.Bach (1685-1750): 3 korálelőjáték a “Wer nur den lieben Gott läßt walten” dallamára

A “Wer nur den lieben Gott läßt walten” korál szövege és dallama egyaránt Georg Neumark-tól származik, 1641-ből. Nem nehéz észrevenni a rokonságot az “Une jeune fillette” dallamával. Egyike a legismertebb koráloknak, melyet Bach több művében is feldolgozott. Ezek közül ma három, teljesen más karakterű, orgonára írt korálelőjátékot fogunk hallani.

Henry Du Mont (1610-1684): In lectulo meo (echo-motetta)

Henry Du Mont neve bizonyára sokak előtt ismeretlen, pedig a francia barokk egyházzene atyjáról van szó. Ugyanúgy XIV. Lajos muzsikusa volt, mint Lully, csak míg Du Mont a királyi kápolna egyházzenéjéért volt felelős, Lully az udvari operákért felelt. Du Mont-nak köszönhetjük a ‘grand motet’, a nagy motetta műfaját, mely egy évszázadon keresztül a francia egyházzene legfontosabb műfaja volt. A most felhangzó echo-motetta különlegessége az énekes és orgonista közötti párbeszéd. Szövege az Énekek énekéből való.

Jean-Philippe Rameau (1683-0764): Entrée de Polymnie (Les Boréades)

A hosszú életű Rameau pályafutása igazolást adhat a későn érő ember típusának: kompozíciói és elméleti munkái jelentős részét ötvenéves kora után írta meg. Bár élete jelentős részében orgonistaként szolgált, mégis alig maradt fent tőle orgonamű, nevét a barokk opera legfőbb szerzőjeként és megújítójaként ismerjük. A felhangzó mű is egy operarészlet (Les Boreades) orgonaátirata, mely egyike Rameau utolsó műveinek, jól tükrözi a szerző végtelen dallamszeretetét és áradó harmóniavilágát.

J.S. Bach: c-moll prelúdium és fúga BWV546

Bach c-moll prelúdiuma igazi mestermű, tele szimbólumokkal. A mű párhuzamba hozható a Jelenések könyvének kultikus számaival. 6×24 ütemes egységekből áll, a 24-es ütemek pedig további 2×12 ütemre tagolódnak. A 24-es szám a Jelenések könyvében az egyik apokaliptiikus motívum, a 24 vénre utal, akiket az Ó- és Újszövetség képviselőivel azonosították, vagyis Izrael 12 törzsének 12 képviselőjével (ill. a 12 kisprófétával), akik előkészítették a Bárány útját, és a 12 apostollal, akik követték őt. A prelúdium teljes terjedelme 144 ütem, a Jelenések könyvében a kiválasztottak száma is éppen 144 ezer. Ez a szám a Fibonacci számsor 12. tagja, de 12×12 szorzata is. A mű első és utolsó 24 üteme ráadásul azonos, utalva a kezdet és a vég isteni azonosságára.

G.Fr.Händel (1685-1759): „I know that my Redeemer liveth” – részlet a Messiás oratóriumból

Händel Messiása az egyik legtöbbet játszott oratórium, a szerző 1741-ben komponálta, mindössze 24 nap alatt. Bemutatója 1742-ben Dublinban volt, óriási siker mellett, a közönséget lenyűgözte az oratórium. A Halleluja utáni első szopránária bevezető sorát („I know that my Redeemer liveth” – „Tudom, hogy megváltóm él”) vésték rá Händel westminsteri apátságbeli sírjára.

G.Fr. Händel: F-Dúr orgonaverseny I. tétel

Händel mesteri módon kezelte az orgonát, orgonaművészete azonban egészen más volt, mint Baché. Ő nem írt hatalmasan zengő prelúdiumokat, toccatákat. Viszont az ő nevéhez fűződik a zenekar-kíséretes orgonaverseny megteremtése. Oratóriumainak előadása közben, a szünetekben, egy-egy orgonaversenyével szórakoztatta hallgatóságát. 20 orgonaversenyt írt, jellemzőjük, hogy mindegyik a pillanatnyi ihlet varázsából született, s valamennyit a derűs életöröm hatja át.

W.A. Mozart (1756-1791): Exultate jubilate – motetta I. tétel

Mozart kevés számú szólómotettáinak egyike az Exultate jubilate. A művet Venanzino Rauzzini, a kor egyik legismertebb castrato szopránjának szánta, ő mutatta be 1773 januárjában, Milánóban. Mozart szólómotettája – vallásos szövege ellenére – zeneileg egyáltalán nem “templomi stílusú”, inkább a kor operai hangvételéből merít.

 

Ducza Nóra – szoprán

A Magyar Állami Operaház magánénekese, a Budapesti Kamaraopera tagja, a
Savaria Barokk Zenekar, valamint a Magyar Rádió Művészeti Együttesei koncertjeinek állandó
szólistája. Első énekmesterei Adorján Ilonka és Bende Zsolt voltak, 2011 óta Schultz Katalin. Olyan neves karmesterekkel dolgozott együtt, mint Dubóczky Gergely, Kocsár Balázs, Kovács János,  Németh Pál, Oberfrank Géza, Pál Tamás, Benjamin Bayl, René Clemencic, Josè Cura, Simon Dvorak, Reinhard Schwarz.

Számos verseny döntőse, illetve helyezettje volt, és több ösztöndíjat is elnyert az évek során.

 

Gesztesi-Tóth László – orgona

Zongoratehetségként kezdte komolyzenei pályafutását, később az egyházzene és az orgona került érdeklődésének középpontjába. Orgonatanulmányait Koloss Istvánnál, a Szent István Bazilika egykori orgonistájánál kezdte meg. 2001-ben a Liszt Ferenc kitüntetéssel szerezte meg orgonaművész diplomáját. 2001-ben elnyerte a francia kormány ösztöndíját és Louis Robilliard vezetésével posztgraduális tanulmányokat folytatott. Vizsgakoncertjét a Szalézi Szent Ferenc templom Cavaillé-Coll orgonáján osztatlan elismerés fogadta, a zsüri “Premier Prix de Virtuosité á l’Unanimité” díjjal jutalmazta. Lyonban tagja volt a Concert de l’ Hostel Dieu barokk együttesnek is. 2002-ben a párizsi Conservatoire Supérieur CNR-en Marie-Louise Langlais növendékeként folytatta franciaországi tanulmányait. Ugyanebben az évben felvételt nyer a Zeneakadémia DLA – doktori iskolájába, ahol 2007- ben doktorált.
Rendszeres magyarországi és európai koncerttevékenysége mellett a gödöllői Premontrei Iskolaközpont orgonatanára és karnagya, valamint 2018 óta a Belvárosi Kántorátus művészeti vezetője.

További bejegyzések

Műsor Jaques Boyvin (1649-1706): Első tónusú szvit az 1. Orgonakönyvből Jaques Boyvin a francia barokk...
Új brandet épít Kecskemét – Hírös 7 Idén augusztus 19-28. között rendezi meg Kecskemét a legnagyobb...
Augusztus 22-én, szerda este 20.30-tól ismét a kecskeméti fiataloké lesz a Hírös Hét Fesztivál Nagyszínpada....